Az első 2km-en még szép és jó volt minden, amikor hátulról fújt, szó szerint szinte repültem, olyan könnyen és gyorsan futottam, de jól sejtettem ekkor, hogy lesz még ennek böjtje! Visszafelé széllel szemben úgy éreztem, hogy egy 50 kilós ellenállást kell tolnom és eközben még fojtogatnak is. A fejemet lehajtva és egy kicsit oldalra fordítva kellett futnom, hogy egyáltalán kapjak egy kis levegőt, mert különben tényleg nem kaptam levegőt. Na, de mit számít nekem egy kis Ivett, ugyan kihívásokkal, de a mai penzum is lefutva.
Mivel a következő edzés után lépcsőznöm kell majd, kipróbáltam, hogy milyen felfutni az 5.-re kettesével szedve a lépcsőfokokat. Hát köszi. Azt hiszem, hogy a szombati edzés cifra lesz, ugyanis ilyen tüdőkapacitással biztos nem fogok tudni túl sok időt a lépcsőkön való ugrálással és szaladgálással tölteni. Na, de majd meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése