... avagy meg kell találni az egyensúlyt!
Nagy volt a lendület, sok volt a lemondás, edzés ha jól esett, ha nem. De egy biztos, hogy az edzés végére a sok izzadtság csepp mellé egy nagy mosoly, elégedettség és az igen, ma is megcsináltam érzés kivétel nélkül mindig társult!
Félreértés ne essék, imádom az Insanity-t, de úgy döntöttem, hogy visszaveszek a lendületből egy kicsit, mert elég kicsi a valószínűsége annak, hogy 60 napon keresztül a vasárnapok kivételével egyik nap se legyen programom munka után. Eddig vagy igyekeztem nem programokat szervezni és sok mindent feláldozni a mindennapos edzés oltárán, vagy későn este mikor hazaértem még leálltam edzeni, ahelyett, hogy az ágyam felé vettem volna az irányt és bevallom ez általában nem esett jól. Pont ezért nem szeretném azt, hogy a sport csak egy szükséges rossz legyen az életemben, hanem élvezni szeretném, örülni annak, hogy bizonyos estéken magammal, az egészségemmel és nem utolsó sorban a lelkemmel foglalkozhassak, mert nekem bizony a sport bizony jót tesz a lelkemnek. Feltölt, örömöt okoz, kikapcsol!
Nem fogom tehát 60 nap alatt befejezni a programot, de végig fogom csinálni, edzek minden nap, amikor munka után nincs más dolgom és hazafelé vehetem az irányt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése