A nyári szabadság után úgy döntöttem ismét elkezdek rendszeresen edzeni, egyrészt mert már van időm, másrészt pedig már a lábam sem fáj.
A múlt héten alapozásnak Péntek Enikő Zóna light dvd-jéről csináltam az intervall edzéseket vagy a comb-has vagy a popsi-hát erősítő résszel megspékelve. 6 hét szünet után, szégyen, nem szégyen bizony voltak izzadtságcseppek még ettől is.
A héten már a Zóna 1 dvd-ről csináltam meg kétszer a comb-kar zóna edzést. Nem volt hiány izomlázban! :)
Ma reggel bizony én nem bírtam felkelni edzeni, de szentül megígértem magamnak, hogy majd délután bepótolom, ma úgyis időben érek haza.
Hazaérvén beültem a fotelbe, hogy akkor jöhet az édes pihenés, de a lelkiismeretem nem hagyott nyugodni. Tudtam, hogy ha nem csinálom meg a mára kitűzött edzést, nem, hogy holnap reggel, de már lefekvéskor olyan lelkiismeret furdalásom lesz, hogy azzal nem bírok elszámolni, és azt nem szerettem volna. Végül is időm is volt, különösebben fáradt sem voltam, úgyhogy erőt vettem magamon és meggyőztem magam, hogy 25 perc az egész. Rövid, de annál hatékonyabb! Igazság szerint a lelkem nem is annyira mélyén nagyon jól tudtam, hogy utána milyen jó érzés fog majd eltölteni, hogy ma sem kerestem kifogást és megcsináltam.
És milyen igazam lett! Most fejeztem be a nyújtást, még patakokban folyik rólam a víz, de boldog vagyok és örülök, hogy nem a lustaságom és a mondvacsinált kifogásaim győztek.
A kezdésben/újrakezdésben mindig ez a nehéz. Elkezdeni. Az első néhány edzésre mindig nagy ösztönzés és akarat kell, amíg megint be nem bizonyosodik, hogy milyen jó is az edzés utáni érzés. Testileg, lelkileg teljesen fel vagyok töltődve és mérhetetlen boldogságot érzek!
Hajrá Fiúk, Lányok! Ti se legyetek lusták, gyerünk edzeni! Csak elkezdeni nehéz, a többi már jön magától! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése